Mindig is érdekelt, hogy hogyan működnek bizonyos rendszerek. Az elmúlt két évben leginkább az a kérdés foglalkoztatott, hogy ha egy rendszer, mint amilyen az emberi test, mechanizmusai zavart szenvednek, azok milyen felületi jelenségekben nyilvánulhatnak meg, és én hogyan, milyen formában fejezhetném ki azokat vizuálisan. A vizuális reprezentáció során különböző digitális eszközök (scanner, számítógép) segítségével készítettem képeimet. A digitális és manuális technikák (manuális sokszorosító eljárás, szitanyomtatás) alkalmazásával látványközpontú elemek létrehozása volt a célom. Képeimen a kompozícióhoz felhasznált egyszerű, hétköznapi anyagok más jelentést nyernek azáltal, hogy teljesen más megvilágításba, más kontextusba kerülnek.
I have always been interested in how certain systems work. In the last two years I have been mostly concerned with the following question: if a system like the mechanisms of the human body suffers confusion, in what surface phenomena they are manifested and how, in what form I could express them visually. I made my pictures by using various digital tools (a scanner, a computer) during the visual representation. My goal was to create elements with a spectacle centre by applying digital and manual techniques (manual multiplying procedure, screen printing). The simple ordinary materials used for the composition in my pictures acquire a new meaning by being put into a completely new light, a different context. preprocess